A füstölés sous vide technológia ideális kiegészítője oly módon, hogy a szalmonellahordozó szárnyashúsokat vákuumfőzés előtt sterilizálni tudja a melegfüstölés funkcióval.  Egyedi ízek is elérhetők vele,a füstölés utáni zárt tasakban. A Sous Vide ételek tálalás előtti,  füstöléssel egybekötött melegentartására is alkalmas.

Ezenkívül szárításra, aszalásra is alkalmas. Sütve is füstölhetünk vele, ami azt jelenti, hogy ételkészítésre is alkalmas, miközben a sütőt, vagy a thermostatot már másra használjuk. A Sous Vide ételek tálalás előtti,  füstöléssel egybekötött melegentartására is alkalmas.

Sokkal több mindenre ki tudnám használni tehát, mind azt funkciója engedi. Elviekben helyettesíthető vele a melegentartásra nélkülözhetetlen Holdomat  eszköz.  Mindezek ismeretében szinte kötelezőnek tartom egy modern konyhában, mert elegendő kreativitással határtalan lehetőségeket rejthet .

A füstölés múltja olyan messzire nyúlik vissza, hogy feltalálójának nevét hiába is keresnénk a lexikonokban. Régészet, ásatások igazolják, hogy a füstölés - a szárítás és a sózás mellett - a legősibb tartósítási eljárás.  Más szavakkal, amióta az emberiség a tüzet ismeri, füstjét húsok és halak konzerválására is használja. Magyarországon nagy hagyománya van a füstölésnek, régebben szinte minden falusi portán volt füstölő vagy úgynevezett szabadkémény. A füstölésnek három alapvető feladata van. A füstölni való kezelése hővel, melynek célja, hogy a nedvességtartalom lehetőleg egyenletesen csökkenjen, miközben a termék megfüstölődik.   A hús ízletesebbé, étvágygerjesztőbbé tétele, valamint a konzerválás.   A füstöléssel oly módon gátoljuk meg a baktériumok szaporodását, hogy közben a hús ízesebbé válik és nem veszít tápértékéből sem.

Van egy olyan tévhit, hogy a füstölt hús káros az egészségre. Tudnunk kell, hogy ebben a kérdésben a hogyan a döntő. Ugyanis ha túl magas a hőmérséklet, vagy alkalmatlan füstölőanyagokkal dolgoznak, valóban olyan anyagok keletkezhetnek, amelyeknek egészségkárosító hatásuk van. Gyakorlati szabály, hogy az égési hőfok, ill. az izzási hőmérséklet semmiképpen sem haladhatja meg az 500 ˚C-ot. A füstölés célja szín és íz kialakítása valamint tartósítás.

A füstölés minőségét befolyásoló tényezők:

A felhasznált fa fajtájának a gyakorlatban nagy jelentőséget tulajdonítanak. Általában a keményfákat részesítik előnyben. Az általános füstölésre használt fafajták a tölgyfa, a cserfa, a bükkfa, az akácfa, a cseresznyefa, a hikória, a juhar, az alma és bármely gyümölcsfa.

 A fa égése alkotórészeinek szén-dioxiddá és vízzé való oxidációját jelenti. Ehhez elegendő mennyiségű oxigén és a fa meghatározott hőmérsékletre való izzítása szükséges. Oxigén nélküli égés esetében a fa termikus bomlása, pirolízise következik be, aminek eredményeként szén, gázok, víz és illó szerves anyagok keletkeznek. Az izzítás kezdetén a fából elpárolog a víz. A továbbiakban alkotórészeinek termikus bomlása következik be. Az illóanyagok képződése 160 ˚C körül kezdődik. Füstölésre alkalmas füst előállítása érdekében a fa tökéletlen égéséhez szükséges feltételeket kell létrehozni, amire a füstgenerátorok hivatottak. A füstben előforduló vegyületek: alapvetően 10 féle vegyület illetve vegyületcsoport különböztethető meg, melyeket a füstből izoláltak. Ezek a következők: fenol, formaldehid, acetaldehid, aceton, furfurol, monokarbonilok, oxi- és dikarbonilok, redukáló anyagok, savak, észterek. A vegyületcsoportokon belül azonban számos vegyület, molekula van, melyek számát még ma nem ismerjük.

A magas füstképződési hőmérséklet hátrányosan befolyásolja a füst minőségét, mivel kevesebb illó- és szerves anyag található benne, mert a magasabb hőfok hatására ezek oxidálódnak (elégnek).    Füst a füstölőtérben: a füstölőtérben már nem mennek végbe reakciók, számottevő változásokkal nem kell számolni a füst minőségét tekintve. Azonban a füstölőtérhez érkező füstöt úgy kell kezelnünk, hogy a füstölés szempontjából illetve a füstölendő árut tekintve kedvező legyen. A vörösáru füstölésére általában 60 - 70 ˚C-os térhőmérsékletet ajánlanak. A 90 ˚C-os térhőmérsékletet semmiképpen sem ajánlatos túllépni, mivel a masszában lévő zsír kiválhat.

Füstölési módok

Az alkalmazott füst hőfokának függvényében megkülönböztetünk hideg, meleg és forró füstöt. Hideg füsttel, melynek hőfoka általában 20 ˚C alatt van, a nyers pácolt hústermékeket, száraz és nyers kolbászokat, nyers sonkákat és egyéb szalonnaféléket, halakat, tojást, belsőségeket (pl libamáj) füstölik.

A melegfüstölés 65 - 70 ˚C fokig terjedő hőfokon megy végbe. Leginkább főtt töltelékes készítményeknél és egyes szalonnaféléknél alkalmazzák, valamint bizonyos halfajtáknál. Forrón füstölik elsősorban azokat a termékeket, amelyek a füst hatására viszonylag rövid idő alatt jellegzetes füstölt színűek és ízűek lesznek, a folyamat alatt ezek átpirosodása is végbemegy. A forró füstölés hőfoka 74 - 85 ˚C között van. A lángolás tulajdonképpen hosszú ideig tartó forró füstölés és szárítás kombinációja, amikor is főzés nélkül megtörténik a termék hőkezelése ( 69 - 70 ˚C maghőmérséklet elérése ).

Ennek a tálalási formának a lényege hogy a füstölésre kiszemelt élelmiszert a vendég előtt készítjük el amit a vendég maga fejez be. A kiszemelt ételeknek alkalmasnak kell lenniük a hideg füstölésre.Az élelmiszert étkezésre alkalmassá tesszük,de nem füstöljük , majd csak a tálalás előtt. Ez az eljárás azért érdekes mert kívülről kellemes füstös illat, íz jön elő , míg belül megmarad az alapanyag íze. Természetesen fontos a megfelelő kímélő hőkezelés.

Kérjen árajánlatot a füstölő eszközökre az alábbi linkre kattintva;

www.gasztronautakft.hu